Milyen felszerelékből áll egy szélenergiára alapozott villamosító rendszer?
Milyen felszerelékből áll egy szélenergiára alapozott villamosító rendszer?
A szélenergia termelési rendszereket alkalmazási esetük szerint osztrális és nem osztrális rendszerekre osztjuk. Ma elsősorban a nem osztrális szélenergia termelési rendszerről fogunk beszélni.
A nem osztrális szélenergia rendszerek általában szélkutatókkal, vezérlőkkel, inverzorokkal, akkumulátorokkal és más részekkel állnak.
A szélkutatók főleg az alábbi részekből állnak:
1. Szélkerék
A legtöbb szélenergiás turbin rotorát 3-5 lapból alkotják, amelyek olyan komponensek, amelyek a szélenergiát mechanikai energiává alakítják. Jelenleg két fő anyag létezik a turbin lapok gyártásához. Az egyik szivacsanyag, amelyet általánosan kézzel illesztenek be szivacsba szivacsvegyes anyaggal és előkészített epoxireszinnel, valamint néhány tömörítőanyagot hozzáadnak a belső üres térhez. A kézi illesztés alkalmas különböző alakú és változó keretszeletű lapokra, de a kézi termelés munkaigényes és időigényes, továbbá a termék minősége nehéz ellenőrizni. A külföldi kis turbinok mechanizált módon is termelik az egyenlő keretszeletű lapokat, ami jelentősen növeli a lapok termelési hatékonyságát és a termék minőségét.
2. Generátor
A szélenergia-turbínák általában permanens kísérőgenerátort használnak. A turbína által meghajtott generátor áramot teremt, amelyet tárolóakkumulátorba helyezhető áramra alakítanak át.
3. Irányító mechanizmus, sebesség-értékelő mechanizmus és parkoló mechanizmus
A szélből való energia megnyeréséhez a szélkör térfogata merőlegesnek kell lennie a szél irányára. A vízszintes tengelyű szélmalomoknál ezt a funkciót a rúd irányítási mechanizmusával érik el.
Egyben, ahogy a szélsebesség növekszik, a szélkör forgási sebességét korlátozni kell. Ez azért szükséges, mert egyrészt a túl nagy forgási sebesség károsíthatja a szélkört és a szélmalom más komponenseit; másrészt a generátor teljesítményét bizonyos határok között kell tartani.
Mivel a kis szélszivattyúk szerkezete viszonylag egyszerű, jelenleg általánosan az ejtőoldali sebesség-állítási módszert használják. Ez a sebesség-állítási mechanizmus könnyen olyan ingadozást okozhat a szélrotort és a farkot, amikor a szélerősség és iránya nagyobb változásokat mutat, ami vibrációt eredményez a szélgenerátorban. Ezért magas szélerősség esetén, különösen akkor, ha a tároló teljesen feltöltött, manuálisan kell leállítani a szélgenerátort.
Néhány kis szélszivattyúnak kézzel működtetett fékek mechanizmusa van. Emellett a gyakorlatban oldali parkolási módszert is alkalmazhatjuk, azaz egy selymes húrt rögzítünk a farokszárnyra. Amikor le kell állítani, húzzuk a farokét, hogy a szélkerék oldalt forduljon a szélirányhoz, így elérve a leállítást.
4. Kicsi szélgenerátor toronya
Általában egy torontós és 3-4 dróta következtében épül fel, 6-9 méter magasságú lehet. Ez flexibilisan választható az adott helyi feltételek alapján.
A szélenergiára alapozott villamosítási rendszerben szereplő egyéb berendezés
1. Vezérlő
A szélenergia-villamosítási rendszer vezérlője felelős az akkumulátor töltésének ellenőrzéséért és megjelenítéséért a szélmalom által, hogy biztosítsa az akkumulátor túltöltését vagy túlkiürítését, valamint hogy biztosítsa az akkumulátor normál használatát és a teljes rendszer megbízható működését. Jelenleg a szélmalom-vezérlők általában energiaszivárványos terheléssel rendelkeznek. Ennek a funkciója az, hogy felvegye a szélmalom által termelt elektricitást abban az esetben, ha az akkumulátor telített, és a külső terhelés kicsi.
2. Inverzor
Az inverter olyan eszköz, amely átalakítja a folyamatot (12V, 24V, 36V, 48V) 220V-os váltakozó feszültségére. Mivel a piac soron következő sok elektromos eszköz 220V-os feszültségre van kapcsolva, ez az eszköz szükséges sok alkalmazásban.
3. Akkumulátor
Ez egy nagyon fontos összetevő a szélenergia-villamosítási rendszerben. Általánosan üledékes vagy litium-akkumulátorok érhetők el.